A 2021-ben az év női evezősének választott válogatott versenyző tovább faragná a korosztályos rekordot az Evezős Ergométeres Országos Bajnokságon.
Fehérvári Eszter négy hetes melegvízi edzőtáborban kezdte az évet. A Győri Atlétikai Club versenyzője tavaly az U23-as világbajnokságon, és az Európa-bajnokságon is az ötödik helyet szerezte meg párjával, Csepel Zsófiával könnyűsúlyú kétpárevezősben. Alföldi Zoltán tanítványa az evezős ergométerrel is jó barátságban van, újabb csúcsdöntésre készül a február 19-20-i mosonmagyaróvári Országos Bajnokságon.
Eszter napi programja reggel fél hatkor kezdődik, hajnalban már klubjában edz, aztán irány az iskola. Délután háromtól ismét tréningezik, este otthon tanul, majd másnap minden kezdődik elölről. Januárban, a törökországi Köycegizben elsősorban az evezésen volt a hangsúly.
„Volt ott minden, hideg, meleg, árvíz. Ezzel együtt is tökéletesek voltak a körülmények az alapozásra, sokat tudtunk evezni. Együtt volt az egész válogatott, több edző is hozzá tudott szólni a munkámhoz. Sajnos december közepén kificamodott a bal vállam. Az sem volt biztos, hogy ki tudok utazni Törökországba. Hálistennek gyógytornász segítségével felépültem. A tábor végére összekaptam magam, a felmérőkön is sikerült egyéni csúcsokat húznom. Egész jó erőben érzem magam” – újságolja a Eszter, akinek pályájában meghatározó volt a tavalyi év.
Mi hozta meg az áttörést 2021-ben? Mennyire volt ehhez köze annak, hogy 7:22,8 perces eredményeddel megdöntötted Elek Boróka 2020-ban felállított 7,23,2 perces U23-as országos csúcsát? Azt se hallgassuk el, hogy tavaly az ergométeres világbajnokságon nyolcadik lettél, RP3 ergométeren ifi világcsúcstartó vagy.
Először is normálról könnyűsúlyra váltottam, képes voltam lefogyni, és tartani a súlyomat – ez nagy szó! Messze voltam a korosztályos csúcstól, de próbáltam mentálisan felkészülni, hogy igenis lehetséges négy másodpercet faragni a saját legjobbamból, ami sikerült tavaly februárban az Evezős Ergométeres Országos Bajnokságon – ez volt a nagy áttörés. Aztán minden versennyel előrébb tudtam lépni. De van még egy összetevője a dolognak: amikor az U23-as korosztályba kerültem, Stinner Kamilla, akivel kettesben eveztünk lebetegedett, és abba kellett hagynia az evezést. Ez mentálisan összetört, ám összekaptam magam és azt mondtam érte és magamért is tovább kell csinálnom! Kamillával tartjuk a kapcsolatot, gyakran találkozunk, és jó érzés, hogy büszke rám.
Több egységben is kipróbálhattad magad, ez arra utal, hogy jó csapatjátékos vagy…
Hét egységben ültem válogatottként. Mindenre nyitott voltam, örültem, hogy első éves U23-asként ennyi lehetőséget kapok csapatban. Mindegy, hogy én voltam a vezérevezős vagy nem, próbáltam mindig alkalmazkodni. Mindig is csapatban eveztem. Annak idején nemhiába próbálkoztam labdajátékokkal. A kézilabda fogott meg, kosárlabdáztam is, aztán a testvérem, Fehérvári Imre által kerültem le a csónakházba.
Mi volt a hívó szó Imrétől, aki manapság evezős versenybíró?
Az, hogy pont jó életkorban vagyok, és, hogy az alkatom miatt nekem találták ki az evezést. Úgy voltam vele egy próbát megér.
Ahogy a Csepel Zsófiával alkotott csapatotok is megérte a próbát. Könnyűsúlyú dublótok az U23-as vbn-n, és az Eb-n is döntőbe jutott. Mikor indult be a kettősötök?
Nem különösebben ismertük egymást, de az első alkalommal, amikor egy válogatón összeültettek minket már éreztük, hogy ez egész jó lehet, ha komolyan vesszük. Aztán a világbajnoki felkészülés során gyorsan össze tudtuk szedni a dublót, és nagyon egymásra hangolódtunk.
Mi a legkedvesebb emléked a világbajnokságról?
A reményfutam. Ott hatalmasat alakítottunk, senki sem gondolta, hogy sikerül a döntőbe kerülnünk ebben az egyébként olimpiai számban. Már az előfutamban is közel voltunk a továbbjutáshoz, ezért a reményfutamnak úgy mentünk neki, hogy meg kell lennie a finálénak. Végig a futamgyőztes törökökkel haladtunk együtt, és nagyon jól sikerült felépítenünk a pályát, a finisünk is jó volt.
Mi az erősségetek?
Az első 1000 méter. Az Európa-bajnokságon az első 500 méteren vezettünk, féltávnál dobogós pozícióban voltunk, olyan egységeknek tudtunk vezetni, amelyek régebben eveztek együtt.
Mi történik a második ezer méteren?
Még mi sem tudjuk, próbálgatjuk, hogy mi lenne az ideális. A finisünkön is dolgozni kell még. Folytatjuk a dublót, készülünk a Világkupára, és én az U23-as versenyekre is.
Mennyire lepett meg, hogy téged választottak a 2021-es év legjobb evezősének?
Nagyon meglepődtem az elismerésen. Jól esett, ahogy az is, hogy az elsők között gratulált Polivka Dóra, a 2020-as győztes.
Mivel lennél elégedett az idei Evezős Ergométeres Országos Bajnokságon?
Már azzal is, ha csak tizedmásodpercekkel meg tudnám javítani a tavalyi rekordom. Szeretnék „becsúszni” 7 perc 20 másodperc alá!