2023-ban a világbajnokságon, és a varesei világkupán is ezüstérmet nyert Furkó Kálmán és Szabó Bence könnyűsúlyú kettesben. A bejáratott páros vezérevezőse, a Szolnoki Sportcentrum válogatottja számára viszont az Universiade, és a szegedi Országos bajnokság adta a két legnagyobb élményt. A bledi Európa-bajnokságon is hajóban hódított – rendhagyó módon. Kálmi óriási erőbedobással készül az áprilisi hazai rendezésű Európa-bajnokságra, és az Európai Kontinentális Olimpiai és Paralimpiai Kvalifikációs Regattára.
Hogy telik az Advent?
Sok edzéssel. A Karácsony előtti időszakban hat, és kétezer méteres evezős ergométeres felmérő is lesz. December 22-ig az edzéseké a főszerep. A pénteki tréning után már beszereztem a karácsonyfát, ez már ki van pipálva a listából.
A vízreszállásra egyre kevesebb lehetőség van…
Azért még próbálkozunk, három-négy fokban még kimegyünk a Tiszára. Ám amikor fúj a szél, vagy esik az eső inkább nem kockáztatjuk a megfázást. A téli, meghitt nyugalom a vízen kevésbé érzékelhető, az évnek ebben a szakaszában árad a Tisza, ilyenkor körülbelül duplájára hízik a folyó széltében, és nagyon sok uszadékot hord magával. Figyelnünk kell, nehogy ütközzünk. Jellemzően inkább bent készülünk.
Mennyire fáradtál el az év végére?
Nagyon. Természetesen a szezon végén a világbajnokságra próbáltuk időzíteni a csúcsformát. Ez többé-kevésbé sikerült.
Aranyért mentetek Belgrádba, de az olaszok nem adtak esélyt. Csalódott voltál a döntő után?
Nagyon. Ez volt az eddigi egyetlen verseny ,ahonnan csalódottan tértünk haza. Nagyon szerettünk volna győzni – talán túlságosan is… Ugyanakkor, ha visszamehetnénk az időben mindent ugyanúgy csinálnánk. Ez így volt megírva. Ellenben voltak a szezonnak olyan pontjai, amelyek kárpótoltak a csalódás miatt.
Akkor lássuk az érem másik oldalát!
Az Egyetemi Világjátékokon pályafutásunk során először nyertünk olimpiai számban, azaz könnyűsúlyú kétpárevezősben érmet, miután a dobogó harmadik fokára állhattunk fel. Emlékezetes döntőnk volt Csengtuban! A futam előtt két perccel leszakadt az ég, nagy hullámok támadtak. Az utolsó ötszáz méteren vert helyzetből kellett feljönnünk. Ez rávilágított arra, hogy mennyire jól tudunk együtt dolgozni Bencével. A másik emlékezetes momentum a szegedi Országos Bajnokságon nyolcasban aratott győzelmünk a Szolnoki Sportcentrummal. Ezt megelőzően 2016-ban nyert utoljára a klub ebben a számban. Abban a csapatban is volt szerencsém benne ülni. Hét év után ismét megcsináltuk. Óriási élmény volt, mert mindenki nagyon akarta, és óriási sikerként élte meg a győzelmet.
Jövő áprilisban Szegeden még nagyobb élmények várnak az evezős közösségre az Európa-bajnokságon és az Európai Kontinentális Olimpiai és Paralimpiai Kvalifikációs Regattán. Szíved szerint hogyan várod a sportág ünnepét?
Jelenleg könnyűsúlyú kétpárban készülünk a válogatóra. Szeretnénk kivívni az indulás jogát az olimpiai kvalifikációs versenyen, és szeretnénk elcsípni a két kiosztandó kvóta valamelyikét. Bencével extrán motiváltak vagyunk, egyrészt azért, mert rég volt ilyen volumenű nemzetközi evezős verseny Magyarországon, másrészt annak okán, hogy a könnyűsúlyú dubló Párizsban utoljára szerepel az olimpia programján. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez lesz az utolsó lehetőségünk arra, hogy kijussunk az olimpiára. Életünk eddigi legjobb formájába akarunk kerülni jövő áprilisra.
A budapesti Atlétikai Világbajnokságon szurkolóként személyesen is meggyőződhettél arról milyen egy sportolónak hazai közönség előtt szerepelni…
Érzékeltem mennyire jó ez a magyar atlétikának, hogy milyen sokan ismerték meg a sportágat, és a hazai képviselőit is. A szegedi Eb, és olimpiai kvalifikációs verseny óriási lehetőség lesz a magyar evezés számára.
Az élményben menyasszonyoddal, egyben klubtársaddal Ferencz Pannával is osztoztál a Nemzeti Atlétikai Stadion tribünjén. Romantikus módját választottad a lánykérésnek?
Bledben az Európa-bajnokságon történt. Úgy terveztem, hogy a versenyek után ejtem meg, de sajnos nem rendezték meg a könnyűsúlyú kettes versenyszámot. Úgyhogy elhívtam Pannit – akivel négy éve alkotunk egy párt – csónakázni, beeveztem a szigethez közel az evezőspálya mellé és feltettem neki a nagy kérdést.