Az evezésben már olimpiai kvótás adaptív sportoló, a 46 éves Serényi Tibor (képünkön), az MTK kézibiciklistája vasárnap 2:37 óra alatt teljesítette a New-York-i maratonit.

(Forrás: JochaPress)
– Hat éve vettem ezt a kézibiciklit, amelyen elől egy kerékpár hátsó kereke van felszerelve. Ezzel közlekedek a mindennapjaimban, s már az első évben, 2001-ben elindultam a budapesti hagyományos maratoni versenyen. – Ehhez valamiféle sportos előéletre kellett szüksége legyen, mert néhány hónapos gyakorlással aligha teljesíthette volna a 42195 méteres távot. – A húsz év előtti balesetemig elsősorban vízilabdáztam, azután pedig úsztam és a kerekes sportágakban – tenisz, kosárlabda – is rendszeresen részt vettem. Amikor megvettem ezt a kerekes biciklit, attól kezdve naponta talált ajándéknak nevezem, mert annyira jó szolgálatot tesz az életemben. – A 2001-es, első maratoni próbálkozását követően folytatta a hosszútávú versenyzést? – Minden évben elindulok a budapesti maratonin, s mellette egy-két félmaratoni távot is teljesítek, de arra reálisan nem gondolhattam, hogy az országhatáron is túljussak. Most viszont a tűzoltók Achilles alapítványa jóvoltából ez a lehetőség is megadatott számomra. – A sokkal nagyobb indulói létszámon túl melyek a jelentős különbségek a budapesti és a New-York-i verseny között. – Oda óriási sorok állnak, hogy egyáltalán elindulhassanak a többtízezres mezőnyben. Van, aki egész életén keresztül megmarad várólistásnak. Ami pedig a verseny útvonalát illeti, Budapest teljesen sík pályával várja a futókat, ahol például jómagam rendszeresen célbaérek 2:10 órán belül. New Yorkban más a helyzet. Ott tíz pecig küzdenünk kell egy emelkedő megmászásáért, hogy azután szinte másodpercek alatt lezúduljunk a következő gödörbe, hogy onnan megint kezdődjön a hullámvasutazás. – Ezzel a versennyel befejeződött a szabadtéri idénye. Mire koncentrál a következő hónapokban? – Klubom, az MTK segítségével kapok a lakásomba egy ergométert, amihez még el kell készíteni a rögzített ülést. Ha ez megtörténik, egészen a márciusi vízreszállásig ezen igyekszem minél több kilométert gyűjteni. – A pekingi olimpiai részvétel mennyire izgatta fel? – Már az is csúcs, hogy az adaptív evezést beintegrálták az egészségesek versenyei közé. Nekem személy szerint is óriási lehetőség ez, hiszen mindössze öt hónapom volt arra, hogy a sportággal ismerkedjek. Ennek megfelelően el is vagyok jócskán maradva a legjobbaktól. Edzőmmel, Fekete Istvánnal bőven lesz dolgunk márciustól egészen augusztusig, hogy minél jobban felzárkózzunk. A szövetségtől kapom a hajót és a lapátokat, de a felfüggesztést, a villákat és a kitámasztásokat is igyekeznek mind jobbakat beépíteni. A kitámasztásaim például a világon jelenleg kapható legjobbak. Ilyen lehetőségekkel szeretnék úgy felkészülni, hogy esélyem lehessen az olimpián bekerülni az első hat közé.