Évtizedekig férfi sportolók számára készült felszereléssel való edzés és versenyzés után, a női evezősök most egyedileg nekik tervezett hajókban ülnek. Az eszköztervezésben a nagyobb egyénre szabhatóság felé mutató trend valamennyi sportágban folyamatban van, és most sok hajóépítő cég csúcstechnológiás megközelítést  alkalmaz, hogy kezeljen néhány alapvető különbséget férfiak és nők között.

Dr. Conny Draper biomechanikai szakértő és a FISA Felszerelés és Technológiai Bizottságának tagja tanulmányozta a különbségeket.

„Anatómiailag (a férfiak és nők) különböző magassági és súlytartományokban mozognak,” – mondja Draper. „A nőknek általában szélesebb csípőjük, rövidebb végtagjaik és kisebb kezeik vannak.” Ezek a tényezők mind szerepet játszanak abban, ahogy egy sportoló interakcióba kerül a felszereléssel, és olyan felszereléssel evezni, amit teljesen más méretű és alkatú valakire terveztek megnehezítheti, vagy akár fájdalmassá teheti a dolgokat.

„A felépítésbeli különbség azt jelenti, hogy a nők kisebb köríven eveznek – kissé rövidebben, de rövidebben,” mondja Draper. „A nők némileg kevesebb erőt produkálnak a férfiaknál, és ezzel, kevesebb wattot.” Ezek az erőbéli különbségek megmutatkoznak a sportolók erő profiljában, és különösen nyilvánvalók az újabb evezősöknél.

„Általánosságban,” – mondja Draper – „a nőknek kisebb és könnyebbre állított hajókban kéne lenniük. Ha a sportolók könnyebbek, sokkal nehezebb számukra egy nagyobb hajót mozgatni. Ezenkívül, egy túl nagy hajóban túl magasan ülnek a víz felett, ami technikailag is megnehezíti ezt.”

„Sok múltbéli hajó modellel az a probléma,” – mondja Dr. Dan Bechard a Hudson Boat Works tudományos munkatársa a kanadai Londonban – „hogy a felszerelést abszolút mindenkinek, de különösen senkinek sem tervezték. Ha vesszük az újabb hajóink egyikét, a test nem ugyanaz (minden súlycsoportnak és nemnek), mert tudjuk, hogy a sportolók által kifejtett erők különböznek és a hajótest különböző sebességgel halad.”

A Hudson kutatócsoportjában hajózási mérnök is található annak érdekében, hogy ahogy Bechard mondja – „Technikailag a legkompetensebb hajóépítő legyen a világon.” A jobb hajók kifejlesztése nők számára és a technikai újításokra törekvés olyasvalami, amit egyetlen nemzetközi hajóépítő (vagy lapátgyártó, ami az illeti) sem hagyhat figyelmen kívül, és mindenki legyen szó a Swift-ről, Wintech-ről, Empacher-ről, vagy Crocker-ről és Concept2-ről az innovációs játszmát űzi.

Az amerikai hajóépítő, a seattle-i Washingtonban székelő Pocock Racing Shells észrevette a jobb női felszerelésre való igényt az 1990-es években, amikor Egyesült Államok-szerte gyorsan terjedt a női egyetemi evezés. „1998-ban építettük az elsőt abból, amit a női nyolcasunknak hívunk” – mondja Bill Tytus a cég elnöke. „A kezdetektől olyan hajónak terveztük, mely alkalmas az országszerte kibontakozó magas színvonalú női főiskolai programok számára. Olyan hajótestet fejlesztettünk, amiről úgy gondoltuk, hogy a legmegfelelőbb ahhoz a sebességhez, amivel ezek a kiváló női csapatok haladtak. Úgy igazítottuk a hajót, hogy számításba vettük a súlypont eltérését férfiak és nők között, így biztosítva a hajó megfelelő futását.”

Az olaszországi Filippi Boats mérnökei szintén felvették a kesztyűt, létrehozva az első nőkre szabott hajó modelljüket 2003-ban. „Azóta figyelmünk a nőkre összpontosult” – mondja a cégvezető, Maoro Zuccalá. A Filippi azóta partnerségre lépett néhány egyetemmel, tanulmányokat rendelve mindenféléről áramlástantól hajó szimulátorokig, hogy javítsák hajóik teljesítményét különböző típusú sportolók számára.

„Képesek voltunk igazolni néhány nyilvánvaló, de ez idáig formálisan kifejtetlen megfontolást.” – mondja Zuccalá. „A női evezősök hajóra gyakorolt tehetetlenségi hatása számottevően eltérő a férfi sportolókkal összehasonlítva.”

A hajótest formája mellett, nagyobb változások mentek végbe a nőknek készített eszközök kialakításában az evezős és hajó közötti három érintkezési ponton: a lábtartón, a lapátnyélen és a kocsin. Egy jobb kocsi kialakítása kiemelt fontosságú a legtöbb nagy eszközgyártónak és ez olyasvalami, amit Berchard példaként használ az elmozdulásra afelé amit „objektíven tájékozott” tervezésnek nevez.

„A különböző ülésformák melyek elkezdtek kijönni könnyebbé teszik a nők számára, hogy kényelmesen üljenek a hajóban.” – mondja Draper. „Az ülőcsontjaik most jobban beleillenek a kocsi lyukaiba.”

Ez távolról sem egyszerű kényelmi kérdés és hatással lehet az evezős csapásra, mondja Draper. „Először is korlátozzuk a képességeinket és mozgásunkat, mert kényelmetlenné válhat. Aztán lehet, hogy megváltoztatjuk az ülőhelyzetünket, hogy ne fájjon. Végül az izmaink elfáradhatnak a természetellenes mozgásminta által kiváltott stressz miatt.”

Hasonlóképp különböző módon rúghatjuk a lábtartót, és az olyan változtatásokkal, mint a cipőállások szélesítése, hogy egy vonalba kerüljenek a csípővel, sokat számíthat.

Draper ezeket a változásokat a nagyobb személyre szabhatóság trendjének kontextusában látja. „Az új technológia és a modern sport követelményei következtében az emberek egyénre szabottabb kocsit és lábtartót akarnak, hogy optimalizálhassák az edzésüket és a versenyzésüket. Ugyanez a probléma, amivel a nők és könnyűsúlyúak szembesültek (hogy egyénre szabottabb felszerelést használjanak) most kihívás elé állítja a para-evezős hajóépítőket.”

És a jövő? „Azt hiszem a jövő sokkal többet tartogat annak megtanulásából, hogyan alakítsunk át többet abból amiről azt hisszük, hogy tudjuk kemény tényekké.” – mondja Bechard.” Sok minden, amit jelen pillanatban csinálunk objektív tudományon és tényeken alapul, de továbbra is többet fogunk kideríteni a sportról, mint amit képzeltünk, hogy tudhatunk.”

„Nem minden újítás marad meg”- jósolja Draper. „Némelyik megmarad a sportolók egyéni szintjén történő javulásnak, míg mások meglehetősen népszerűek lesznek egy egész kategória körében.”
Forrás: http://www.worldrowing.com/news/the-individualisation-game-building-boats-for-women
Fordította: Preil Róbert