Vannak dolgok, amelyek legfeljebb fél napig érdekesek. Más esetek viszont még napokkal később is borzolják a kedélyeket. Ilyen esemény volt a Magyar Olimpiai Bizottság szombati ülésén a MOB egyik alelnökének, Gyárfás Tamásnak a „beszólása” is.
Forrás: JochaPressAz alelnök az emelvényen ülve „megszólította” Simóka Beátát, az ÖM-ben a sportot felügyelő államtitkárt egy bizonyos túraevezős szakosztály által bítorolt margitszigeti klubház ügyében. Nehezményezte, hogy azok nem hajlandóak onnan eltűnni az általa vezetett úszó szövetség (MUSZ) javára. Pedig ők 2006 után 2010-ben is Európa-bajnokságot rendeznek, s egyébként is. Ami az Eb-t illeti, ez a büszkeség minimum kétes értékű, hiszen kontinens bajnokságot már évek óta csak fedett uszodában rendeznek. Amikor Jánosi György, akkori sportminiszter 2002 decemberében, a németországi Riesa városában megrendezett rövidpályás Eb-re népes magyar küldöttséggel kivonult, hogy ott lobbizzon a 2006-os magyar rendezésért, többek között kormánygaranciát is adott egy új, az Eb-rendezés igényeit kielégítő fedett uszoda 2005-ig történő felépítésére. Csak és kizárólag ezzel az ígérettel tudott nyerni Magyarország a hollandokkal szemben, akik már akkor – 2002-ben! – kész komplexummal pályáztak… Mint köztudott, a 2005-ös ifjúsági úszó Eb-t nem az új fedettben rendezték (ez volt az ígéret!), a kormánygarancia ugyanis útközben elúszott. Megépült viszont a második margitszigeti szabadtéri ötvenes medence az ugrótoronnyal, amelynek egész éves kihasználtságáról, illetve kihasználatlanságáról felesleges beszélni. S most, 2006 után – amikor mindössze egyszer okozott elég nagy kellemetlenséget az időjárás – megint a szabadban rendezünk felnőtt Európa-bajnokságot. Ezért is kellene „elhúznia” onnan a „túraevezős” klubnak, amely – nevezzük nevén a gyereket – a Danubius Nemzeti Hajós Egylet. Amelynek valóban vannak túraevezősei is, meg veteránok is forgatják ott a lapátokat, de messze nem ez a fő profiljuk. A DNHE ugyanis a Nemzeti Hajós Egylet révén 1841-ig vissza tudja vezetni történetét, azóta jogfolytonosan működik. Nem kisebb személyiség, mint gróf Széchenyi István alapította az Angliából behozott hajókkal. A „csolnakda” az 1880-as években költözött a Margitszigetre, s a mindenkori jogutódok a mai napig eredményesen ápolják a magyar evezőssport gazdag hagyományait. A Nemzeti Hajós Egylet és a Danubius Evezős Klub 1990-ben volt fúziója óta működik a Danubius Nemzeti Hajós Egylet, amelynek versenyzői az elmúlt húsz évben 140 felnőtt magyar bajnoki címet szereztek. Innen indult az első világversenyére a későbbi kétszeres világbajnok, dr. Haller Ákos, a 34-szeres magyar bajnok dr. Alliquander Anna kijutott 2000-ben a Sydney-i olimpiára, idén pedig Vb-nyolcadik és Eb-negyedik helyet szerzett csepeli párjával, Hajdú Zsuzsannával. Természetesen még hosszan lehetne sorolni az olimpiai sportágak rangsorában a NOB által harmadiknak minősített sportágban elért DNHE-beli sikereket, az idősebbek által megszerzett Európa-bajnoki érmeket (Dávid Katalin, Domonkos Anna, Salamon Ágnes), a közelmúltban visszavonult, negyvenszeres felnőtt bajnok Kulifai Krisztina hazai és külföldi sikereit, vagy éppen az egyetemi világbajnokságot nyert Vanczák Gergő – Neisz Gábor kettős aranyérmét. Ennek a klubnak kellene feladnia a klubházát, miután 2006-ban az általa bérelt terület jelentős részéről már önként lemondott, éppen az úszó Eb sikeres lebonyolítása érdekében. A meccsnek természetesen még messze nincs vége, a következő hónapok izgalmas fejleményeket ígérnek. Gyárfás Tamás nyilvánvalóan nem mond le a klubház megszerzéséről, a DNHE pedig feltehetően körömszakadtáig védi majd az utolsó szigeti evezős bázist. Amint Domonkos Anna ügyvezető elmondta, ők onnan csak jogerős bírósági döntést követően fognak levonulni.