1968. október 19-én helyi, idő szerint délután egy órakor rajtolt el a Melis Zoltán, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal összetételű magyar egység a mexikói olimpia döntőjében, hogy aztán kevesebb mint hét perc múlva kiderüljön, ezüstérmet szereztek…

Részlet Sarlós György “Az evezős” című könyvéből:

“…A bemelegítés előtt a hajónkat és a lapátokat átvizsgáltuk, nehogy valami fellazult csavar, vagy sérülés bajt okozzon a versenyen…

…Az edzőnk és a gyúrónk itt van velünk, ez nagyon jó. Jó tudni, hogy a távoli hazánkból, aki ismer és nem lehet ott az olimpián, most ránk gondol…

…Már szólítanak a rajthelyre. Az egyes pályán az NSZK, a kettesen az olaszok, a hármason mi vagyunk, a négyesen az NDK, az ötösön Svájc, a hatoson az amerikaiak…

…Az indító végigkérdezi a csapatokat, hogy felkészültek-e, majd elhangzik a nagyon várt rajt vezényszava…

…A rajt jól sikerül, az NDK és a mi hajónk vezet az első ötszáz méternél, fél hajóhosszal. Hétszáz méternél mi vezetünk, de talán csak egy-két méterrel. Tudjuk, hogy az NDK csapata ezer méternél megpróbál elmenni. Megpróbáljuk növelni az előnyünket, de minden erőnket bevetve sem tudjuk visszaverni az NDK támadását. Ezerháromszáz méternél egy hajóhosszal vezet az NDK, az olaszok két hajóhosszal lemaradva a harmadik helyen követnek…

…Mind a négyen növeljük az erőbedobásunkat, és a vezérevezős által diktált tempót követjük. Érzem, hogy a németek mellettünk vannak. Becsukom a szemem, mert úgysem látok már. Nem látom már a tőlem egy méterre evező vezérevezősünket, de tudom, hogy megállni nem lehet, fokozni kell az erőt…

…A mentőorvos hajója mellénk ér, elviszik a vezérevezősünket. Oxigénre van szüksége. Az eredményhirdetést kicsit elhalasztják, nem tudunk odaevezni…”

1968. Mexikó, olimpia. Evezés, kormányos nélküli négyes, férfiak: 1. NDK (6.39.18), 2. Magyarország (6.41.64), 3. Olaszország (6.44.01).

Részlet Jocha Károly “Siker vagy kudarc az olimpiai ezüstérem?” című könyvéből:

Melis Zoltán: “…másodikak lettünk, amit a négyes tagjai a legkülönfélébb módon fogadtak. Csermely és Sarlós sírt, én viszont kimondottan örültem…”

Sarlós György: “…A németeknél hiába értünk el az előfutamban tíz másodperccel jobb időt, tőlük változatlanul tartottunk. S talán nem is csak azért, mert ők esetleg többet edzettek nálunk…”

Csermely József: “…Megdöbbenve láttam az NDK-sok hatalmas stábját, az orvosi mérőműszerekkel felszerelt versenyzőket, amivel szemben mi a magyar virtust tudtuk felvonultatni…”

Melis Antal: “…azt azért nem árt megemlíteni, hogy az előfutamban tíz másodperccel jobb időt értünk el, mint a másikban indult, későbbi győztes németek. Ma is úgy gondolom, azon az ominózus napon olyan jól ment alattunk a hajó, hogy azzal az evezéssel a döntőt is megnyertük volna…”