2006-ban ketten hagytak itt bennünket a nagy elődök közül

Tavasszal vesztettük el Boday Pált (1908-2006), aki november 27-én lett volna 98 éves! Idős kora ellenére is friss szellemmel, boldogan emlékezett fiatalságára, az evezéssel töltött évekre, ha fölkereste őt az ember. Megingott egészsége a négy fal közé kényszerítette, de szemében még akkor is pajkos fény csillant, ha az 1933-ban párbajjal és fogdával végződő evezős afférról mesélt, mutatva a korabeli sajtó-híradást.

A Piarista Gimnázium 8. osztályában ismerkedett meg az evezéssel. A Neptun E. E. akkoriban egyezség keretében tanította a diákokat. Első oktatója id. Kammermayer Oszkár volt. 1927-től a Hungáriában evezett, 1928-ban versenyzett először fix villás nyolcasban. Szendey Béla volt a példaképe, ennek nyomán kezdett szkiffelni. 1932-ben Kauser Istvánnal OB-t nyetek kettőpárban, s ugyanabban az évben Belgrádban az EB-t is megnyerték! A rákövetkező évben - Kauser betegsége miatt - az OB-n nem indulhattak, az EB-re sem ők jutottak ki, s ezzel sikeresnek indul pályafutása véget is ért.
Jogi egyetemet végzett, édesanyja özvegyi nyugdíjából éltek. A Walfter bőrgyárban állt munkába, ami viszont az Újpesti Evezős Egyletet támogatta, s így ő is odajárt a továbbiakban evezni. 1938-39-ben a Temesvári Evezős Egylet meghívására Temesvárott, majd 1940-ben Isztanbulban edzősködött.
1940-ben megnősült, végleg abbahagyta az evezést, s visszament a Hungária Evezős Egylet vezetőségébe. A háború után részt vett az újjáépítésben, a pusztulást túlélt hajók felkutatásában. 1947-ben Luzernben az EB-n a magyar csapat kísérője volt, valamint versenybíróként is közreműködött. 1949-ben, amikor munkája a Sárvári Cukorgyárba szólította, megszűnt minden kapcsolata az evezéssel.
Az 1932. évi EB-n viselt címeres trikóját, az 1932-ben elnyert Esztergomi H. E. Esterházy Móric gróf-díját, néhány érmet, a Hungári E. E. egyleti beszámolóit, újságcikkeket őrzött emlékként sikeres fiatalságáról. A 100 éves a Magyar Evezős Szövetség c. könyv 74-76. oldalán pedig visszaemlékezését olvashatjuk erről.

Fájdalom, de - családja nem lévén - haláláról csak később és csak közvetve szereztünk tudomást, nem vehettünk tőle búcsút temetésén.

Ormándi Sándort (1922-2006) ezzel szemben egykori közvetlen csapattársa, Kammermayer Oszkár búcsúztatta a saját és az evezős társadalom nevében 2006. október 2-án, a Farkasréti temetőben - felidézve legnagyobb sportsikereit: 1947-ben magyar bajnok kettőpárban Király Ernővel, 1948-ban Simó Józseffel, 1949-ben és 1950-ben Kammermayer Oszkárral; 1948-ban részt vett a londoni olimpián; kettőpárban Simó Józseffel megnyerték a Balkáni játékokat; 1949-ben Főiskolai Világbajnokságot nyert Kammermayer Oszkárral.

Sanyi bácsi 1942-től evezett, miután kipróbálta magát más sportágakban is. 1939 óta dolgozott a Hitelbankban, így első egyesülete is az akkor dr. Kerényi Lajos elnöklete alatt álló Hitelbank volt. Ő is nyolcasban kezdte, de nem szerette az örökös veszekedést, egymásra mutogatást a nagy hajóban, ezért egy év után scullernek állt. A háború alatt katona volt, majd visszatérve 1945-ben újrakezdte a sportot és a versenyzést - egészen 1954-ig. Azt követően edzőként élt a vízen, először a VM Csemege SK nőversenyzőit, utoljára a Csepel SC fiúit képezte. Technikai újítás is fűződik a nevéhez: az akkor használatos nagy tollú, nehezen áthúzható scull-lapátok helyett tervezett egy rövidebb, kisebb tollú lapátot, amit Dóka Mátyás hajóépítő mester el is készített.

A Simó Józseffel kettőpárban 1947-ben Belgrádban nyert serleget - nemzetközi vándordíjat - 2004 januárjában a MESZ Gyűjteménye számára odaajándékozta.

Kisfaludi Júlia

Taxonomy upgrade extras: