Lake Karapiro NZ,2010 VB

Hölgyek és Urak,
Itt Új Zéland beszél mondaná egy régi recsegős rádió riportban a kiküldött riporter.
Rettenetesen hosszú repülő út után érkeztünk végül meg Új Zéland Aucklandban lévő nemzetközi repülő terére.Végül is a legkedvezőbb ajánlata miatt a Bécsből induló Emirates nevő légi társaságot választottuk.Bécsbe egy kis busszal és utánfutójával mrentünk ki.Három hetes kint tartózkodás várt ránk,igy nagyon sok csomag,lapát, villák és Lengyel Mónika összecsukható kerekes székét kellett betennünk az utánfutóba.A bécsi reptéren éppen,hogy beálltunk a jegykezeléshez és a hely kiosztáshoz amikor a mellettünk lévő étterem-kávézó egyik asztal lábánál találtak egy gazdátlan csomagot.Fegyveres katonák jelentek meg néhány percen belűl és mindenkinek el kellett hagynia a repülőtér ezen területét.
Fél óra mulva visszaengedtek mindenkit ,majd kezdődött előlről a sorállás utáni csomag feladások,jegykezelések, hely elosztások kissé hosszúra nyúlt sorozata. Végül is ebédelnünk már nem sikerült, így megkezdődött a beszállás.Lengyel Mónit elragadta egy kerekes székkel profin bánó repülőtéri munkatárs, és Ő könnyedén átkerült a biztonsági szűrökön,mi részletes átvizsgálás után,kerülhettünk át a már beszállók oldalára.Ha nem is a legújabb A 380-as de egy ettől egy picivel kisebb A 777/400-as gépbe szálltunk be.Időben beindultak a hajtóművek, a nagyon jól öltözött és a piros kis kalapjuk alól oldalról az arcukat csak jelzés szerűen eltakaró kis selyem fátylak hamarosan eltűntek és elkezdődött a közel 6 órás út Dubai irányába.Egy nagyon kiterjedt hatalmas zsongó repülőtérre érkeztünk,ahol a repülőből kiszállva éreztük az esti hűvösnek ítélt 30 C fok bő párával megspékelve.Mindent elárasztó fény és pompa,márvány és sok minden ami a kicsi de irtózatosan gazdag Arab Emirátusokat jellemzi.Fehér hosszú burnuszokban suhogtak a rendőrség és a vámőrség alkalmazottai.Európai közösség ide vagy oda át kellett mennünk a beléptetés bonyolult sorozatán.A kíséretünket már az ott dolgozó "rabszolga" pakisztániak intézték és mutatták az utat a hatalmasságokként kisebb nagyobb író asztalok mögött ülő tisztviselők elé.Leültettek minket egyenként és a szemünkbe fényképezve u.n. "iris" képet csináltak,majd átmenve egy másik hatalmasság asztalához az arcunkról is készült fénykép,majd mintegy órai csoszogás után már be is pecsételték útlevelünkbe a belépési engedélyt.Nos egy busszal elkerültünk egy fényes Hotelba mely a jegyben benne foglalva biztosította a rövid pihenőnket.Másnap Dubaiból ismét egy óriás géppel és csekély
18 óra múlva már Brysban repülőterén próbáltunk kinyújtózkodni.Itt ismét tekintet nélkül arra,hogy tranzit vagy nem tranzit utazók vagyunk át gyalogoltunk ismét a biztonsági sorokon,van aki mezítláb,mert még a cipőjét is le kellett vennie.No innen már tényleg csak egy ugrás volt a végcél azaz Auckland nemzetközi repülőtere ahová 2,5 óra repülés után rendben meg is érkeztünk.
Három táblával vártak bennünket vámosok,szervezők,FISA és az előzetesen jelzett szigorúság ellenére-szépen rendben egy külön VB folyoson eljutottunk a helyi idegenrendészet asszonyáig, aki ismét átnézte az előzetesen őszintén "kitöltött kérdőíveket,majd hatalmas "Welcom in New Zealand köszöntéssel és mosolyogva kaptunk egy pecsétet az útlevelünkbe és mellé a World Rowing Chamionship 2010 pecsétet is.Végérvényesen megérkeztünk a 2010-es VB színhelyére.Mots már csak 13 km-es út maradt a Cambridgeben lévő Motelunkig amit úgy tettünk meg,hogy közben elkezdtünk továbra is nagyra nyitott szemekkel nézni ezt a valóban csodálatos és minden tekintetben valóban zöld országot.
Folytatása következik.
üdv.és jó TV nézést kívánok mindenkinek az Eurosport magyar nyelvű csatornáján és a worldrowing.com élő közvetítsein.
Kokas P.
csap.vez ,
FISA orvos

Taxonomy upgrade extras: